Dehogynem tudsz… !
Tényleg körülvesz a hála lehetősége?
Sokan úgy élik az életüket, hogy a hála mint fogalom és mint érzés sem szerepel a mindennapjaikban. Pedig lenne miért, az biztos!
Bevallom őszintén én is ezt a tábort erősítettem egy jó ideig!
Hagytam, hogy elsodorjanak a szürke hétköznapok és ne lássam meg az életemben azokat a dolgokat ami mások számára lehet, hogy akár a boldog életet jelentenék. Én ezt a “jólétet” csak megteremtettem és csak éltem benne és azt gondoltam, hogy nekem ez jár. És hittem benne és működött… a felszínen.
Minden rendben…minden rendben???
Viszont a lelkem mélyén mindig is éreztem, hogy valami nem stimmel bennem, velem. És igazam lett, mert nagyjából 2 év leforgása alatt széthullott az életem. Mármint akkor úgy fogtam ezt fel és abban a helyzetben ott akkor igazam is volt.
Minden jó ha jó a vége
Végül elég volt a felületes működésből a hedonista életszemléletből mert azt éreztem meg, hogy én ettől több vagyok. Hálás vagyok a tárgyakért, eszközökért amik körülvesznek de nem szeretnék tovább kizárólag a materiális dolgokkal azonosulni mert nem éreztem magam szabadnak. És ebben is igazam volt. Egy rab voltam a saját életemben de egy dolog miatt felcsillant bennem a remény. Sok önmunkával odáig jutottam, hogy oké, hogy rab vagyok de én zártam be magam… Úristen!
Hálával élni
Ha én tettem ezt magammal akkor nálam a megoldás kulcsa is ennek a helyzetnek. És ebben sem tévedtem. Azóta is folyamatosan dolgozom magamon és hálát adok magamnak és az összes “jó és rossz” dolog összességének illetve az összes résztvevőnek aki segített rálátni az egyik legfontosabb dologra!
Csak egy életem van!
Tehát ezért mindenképpen hálát tud adni az ember a legnehezebb helyzetben is… az ÉLETÉRT!
Köszönöm, hogy elolvastad!
Pécsi Bálint
1 megjegyzés
Ovezi
Bevallom, könnyes szemekkel olvastam. Én – mint egy madárka – a kalitkában, amit tágasnak érzek. Szabadon szárnyal a képzeletem, ezt alkotásba is beépítem, viszont többféle élménnyel nem gazdagodok. Az ajtó nyitva van, ki-kirepülök, de még többször bentről szemlélem a világot. Idebent is van élet, nagyon szeretem, hálával telt vagyok. Azonban kívül várnak a tapasztalások, amelyek még magasabbra repítenének. Több szabadság, újabb lehetőségek, kapcsolatok, sikerélmények, magasabb összefüggések stb. felé. Közelebb önmagamhoz, hogy egészebb lehessek. A mátrixom tiszta tükörként mutatja és biztat. Gyűjtöm az önbizalmamat, a bátorságomat hozzá. Hálával köszönöm a blogodat!